Áttörés a CERN-ben: sikerült aranyat csinálni az ólomból
Nagyon kevés arany nagyon rövid időre, de ez így is nagyon nagy siker – komoly eredményről számolt be a CERN, melynek során ólmot sikerült arannyá „változtatni”.
Nagyon kevés arany nagyon rövid időre, de ez így is nagyon nagy siker – komoly eredményről számolt be a CERN, melynek során ólmot sikerült arannyá „változtatni”.
A svájci Nagy Hadronütköztetőnél 54 milliószor kisebb az az eszköz, amit német kutatók fejlesztettek ki. Persze nem is olyan erős, de ez nem is baj: gyógyításra éppen így lehet alkalmas.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) munkatársai sikeres tesztet hajtottak végre az első, túlnyomó részben magyar cégek bevonásával készült szupravezető részecskegyorsító mágnes prototípussal a svédországi Uppsalai Egyetemen – közölte a kutatóközpont.
A nagy hadrönütköztető keddi bekapcsolása óta az összeesküvés-elmélet hívei párhuzamos világok megnyitását vizionalizálják.
Három új „egzotikus részecskét” sikerült megfigyelni a svájci nagy hadronütköztetőben (LHC), amelyben háromévnyi szünet után kedden végezték az első kísérletet.
Az ukrajnai helyzet miatt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tanácsa úgy döntött, új projektekbe egyelőre nem veszik be az orosz tudósokat. Utóbbiak nyílt levélben ítélték el az orosz agressziót.
Komoly felújításon, fejlesztésen esett át a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) egyik nagy detektora, az ALICE. A több évig tartó K+F munkálatokban komoly szerepet vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont csapata is, a tesztelések egy jelentős része is Csillebércen zajlott – közölte a kutatóközpont.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet mérnökei jelenleg a rendszer nagy detektorain és a nagy hadronütközetetőben is a szokásos karbantartási munkálatokat végzik. Bejutottunk oda, ahol még a tudósok is csak ritkán járhatnak.
Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.
Minden eddiginél hatalmasabb, 100 kilométeres, gyűrű alakú hadronütköztető építését tervezi a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet).
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
Megkezdődtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetőségét – közölte a CERN.
A Nagy Hadronütköztetőben dolgozó tudósok nemrég olyan jelenséget figyeltek meg, amit nem jósolt meg előre a kvantumfizika alapjának számító (és a világunk fizikai törvényeit leíró) Standard Modell.
Eddig csak elméletben feltételezték ezeknek a részecskéknek a létét, most bizonyítékot is találtak rá.
Új részecskegyorsító készült el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC), a Linac 4 nevű lineáris szerkezet két éven belül veszi át teljesen elődje, a hozzávetőleg negyven éve üzemelő Linac 2 munkáját.
Felkerült a YouTube-ra a BBC 360 fokos videója, amelynek köszönhetően egy olyan helyre lehet eljutni, ahova másképp egyáltalán nem: a genfi nagy hadronütköztető belsejébe.
Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai.
Újraindították szerdán a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjét. Az első napon a négy nagy kísérlet közül csak a CMS (Compact Muon Solenoid) szolgált előzetes eredményekkel, amelyek kiértékelésében magyar fizikusok is részt vettek.
Március 21-én keletkezett rövidzárlat a mágneses rendszerben, most egy apró fémdarabot el kell távolítani az egyik mágnes közeléből, mielőtt elindítanák a protonnyalábot. Ha ennek eltávolítása egyszerűen kivitelezhető, akkor csak néhány napot csúszik az LHC újraindítása. Ha nem, akkor a javítás és a gép bemelegítése öt hétig is eltarthat.
Két évre leállították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) részecskegyorsítóját, amely most készen áll az újraindításra. A hadronütköztető kapacitását jelentősen megnövelnék.